Az egyik barátnőm Zsófi egy olyan rehabilitációs intézetben dolgozik, ahol olyan embereknek nyújtanak segítséget, akik valamilyen súlyos balesetet szenvedtek és ezért esetleg újra kell tanulniuk járni. Tornáztatják őket, mindenféle rehabilitációs programot biztosítanak nekik és persze pszichológus is foglalkozik velük, hogy könnyebben feltudják dolgozni az eseményeket. Mindig is csodálattal álltam az ilyen emberek felé, aki azt választották, életcéljuknak, hogy más embereken segítsenek.
A Felépülök Családi Felépülési Központnál dolgozó emberek is ilyenek, a munkatársak pontos listáját ezen a linken tudod megnézni: https://felepulok.hu/rolunk/addiktologiai-szakembereink
Az itteni dolgozók mindegyike, (kivétel szerintem, sőt biztos Dr. Petke Zsolt addiktológus) olyan személy, aki a saját tapasztalataiból merítve segít a központba érkezőknek. Alapvetően ez egy “családi vállalkozás” Lovizer Dániel és János valamint Dr. Bíró Eszter, Dániel édesanyja és János felesége. Ők alapították a központot, ugyanis azt tudni kell hogy ez a központ az alkoholbetegekkel és hozzátartózókkal foglalkozik, régebben pedig ők maguk is alkoholisták voltak. Hosszú és meglehetősen rögös út áll mögöttük (ezt a történetet egyébként bárki el is olvashatja a felepulok.hu oldalon), de a másokon való segítés életcéljukká vált.
A https://felepulok.hu/rolunk/addiktologiai-szakembereink aloldalon még további négy “felépülőt” ismerhetsz meg, ők mind olyan ott dolgozó munkatársak, akik szintén megküzdöttek ezzel a szenvedélybetegséggel és a sikeres program után úgy döntöttek, másokon is szeretnének segíteni, mert hiszen a jobb élet reményében.
A felepulok.hu oldalon egyébként akkor is érdemes szétnézni, ha egyébként csak érdekel a téma, ugyanis azon kívül hogy a család történetét számos videóban és leiratban is megismerheted, van egy blog oldaluk, ahol nagyon sok érdekes és hasznos cikket lehet olvasni.
Természetesen mindegyiknek a fővonala az alkoholizmus, de más-más megközelítésből. az egyik legérdekesebb cikk szerintem az, ahol arról van szó, hogy mik az alkoholizmus fokozatai, illetve mikor jön el az a pont, amikor már alkoholbetegségről lehet beszélni.
Van a WHO-nak egy általános ajánlása amúgy, miszerint mennyi az, az elfogadott egység a nőknél és a férfiaknál, ami még nem okoz gondot, de azért nem szabad elfelejteni, hogy ez csak egy nagy átlag, ugyanis a tolerancia szint, vagyis, hogy egyénenként ki mennyire bírja az alkoholt, az mindenkinél más. Nyilván ez egy olyan dolog, ami függ a súlytól, a a fizikai állapotodtól, örökletes dolgoktól, attól is bizony, hogy férfi vagy, vagy nő. Szóval eléggé sok mindentől. Azt viszont a cikk is kiemelni, hogy minél többször fogyasztasz alkoholt a tolerancia szintet annál magasabb lesz, vagyis egyre jobban hozzászokik a szervezeted és egyre később fogod érzékelni a hatást. Ezzel együtt egy másik nagyon veszélyes tulajdonsága, hogy erős függőséget okoz.
Ebben a cikkben aztán további érdekes dolgokat is megtudhatunk, vagyis például azt, hogy mi számít szociális ivásnak, vagyis mi az a “normális” mennyiség, ami még elfogadható, és nem kell aggódni, hogy esetleg alkoholbetegségbe torkollik. Bevallom, kicsit meglepett, hogy ennyire szigorúak a szabályok, de ha ez az igazság, akkor ideje szembesülni vele. Szóval, évi 5-10 alaklom a barátokkal, ahol nagyjából 1-2 egységnyi alkohol fogyasztunk, az még teljesen rendben van. 1 egység kb. 1 pohár sört jelent, vagy 1 deci bort, de az erősebb, égetett szeszekből mint például a pálinka, abból 1 egység 2 centet jelent.
Tedd a szívedre a kezed, Te betartod ezeket a szabályokat? Ha igen, akkor gratulálok, nagyon ügyes vagy, de ha úgy érzed, néha kicsit túlmész a célon, akkor látogass el a felepulok.hu oldalára, és tájékozódsz bővebben a témában, és maradj józan!
